nándorfehérvári győzelem, 1456. júl. 4.-22.: a magyar és az európai történelem egyik korhatározó eseménye. - Konstantinápoly tör. bevétele (1453. V. 29.) után II. (Hódító) Mehmed szultán (ur. 1451-81) Mo. megtörésére végvárrendszere legfontosabbikát, Nándorfehérvárt akarta elfoglalni, ami 1440: több havi ostrom után II. Muradnak (ur. 1421-44, 1446-51) nem sikerült. Mo-on ekkor a Garai-Cillei ill. a Hunyadi liga viszálya osztotta meg a hon erejét. III. Callistus p. (ur. 1455-58) 1455. IX. 17: a tör. elleni keresztes háború hirdetésére a ném-róm. birod-ba és Mo-ra küldte →Carvajal bíb. pápai követet. 1456. II: a budai ogy-en Carvajal bíb. az itáliai hajóhad támadását, az aragóniai és burgundiai fejed-ek segélyét ígérte. IV. 7: érkezett a hír, hogy II. Mehmed hadai elindultak Mo. ellen. III. Callistus p. VI. 29: a tör. támadás kivédésére könyörgésként elrendelte a déli harangozást. VII. 3: a Duna és a Száva által körített Nándorfehérvár vára alá érkezett II. Mehmed 70 ezer katonája, 300 ágyúja, 64 gályája és 150 kisebb hajója, VII. 4: megkezte az ostromot. A várat Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály (†1461) és Geszti János 6-7 ezer katonával védte. Kb. 40 naszádjuk a tör. túlerő miatt a kikötőbe szorult. Hunyadi János bandériumával és kb. 10 ezer kir. zsoldossal s a menet közben csatlakozott nemesi csapatokkal Szalánkeménhez vonult, ahová a Kapisztrán (Szt) János OFM vezetette keresztes hadat is irányította. Egyesített seregük kb. 35 ezer fő lehetett. A tör. hajók a Száva torkolatától É-ra teljes szélességben lezárták Dunát. VII. 14: Hunyadi 40 naszáddal és kb. 150 hadihajóvá alakított csónakkal próbálta meg az áttörést, a hajókkal párhuzamosan a két parton vonult a sereg. A tör. hajókat lehorgonyozva összeláncolták, ezért a folyó sodrása a több, apróbb egységből álló m-oknak kedvezett. A folyón magasabb tör. gályákat erődként kellett ostromolni. A tör. hajókat hátbatámadva vonalukat áttörte a Nándorfehérvárban addig veszteglő 40 naszád. A tör. hajók ezután megpróbáltak mozogva védekezni, de 5 órai harc után a ker-ek egyenként elsüllyesztettek 3 gályát (kb. 500 fővel), 4-et elfoglaltak, a többi elmenekült. Hunyadi kiegészíthette a vár készleteit, elszállíthatta a nem harcolókat és a sebesülteket, 11 ezer katonájával és 3-4 ezer keresztessel bevonult a várba, Kapisztrán kb. 20-22 ezer keresztessel a Száva partján táborozott. VII. 21: délután kb. 60 ezer tör. indult a kb. 25 ezer védő ellen. A városfal és a fellegvár között egész éjszaka dúlt a harc. Hajnalban a szultán 10 ezer fős tartalékát is harcba küldte. A fellegvárat többségében a sebesültek és az asszonyok védték. A törökök már 5 helyen tűzték ki zászlójukat, amikor a várfalon a térdre borult, imádkozó Kapisztránt vélték látni, ez új erőt adott, s az ellentámadás visszaszorította a törököket. A bástyára zászlót kitűző törököt Dugovics Titusz magával rántotta a mélybe. A táborból a törökök a városon kívülre menekültek a keresztesek elől. A kb. félnapos harcban a tör. elfoglalta város leégett, elesett kb. 8 ezer tör., több ezer keresztény. VII. 22: az előző nap tartalékban hagyott, hajnalban a várba érkezett, pihent, kb. 15 ezer keresztes kis csapatokban kiszökdösött a várból és csatározni kezdtek a törökkel. Kapisztrán a lelkesedés láttán kb. 2 ezer fővel du. 4 órakor megindult a tör. tábor felé, a várból 4 ezer keresztes csatlakozott. Kapisztránnak a tör. ágyúk elleni támadásakor azok tüzérei és fedezetük megfutamodtak. Hunyadi 12 ezer katonájával megtámadta a tör. fedezetlen jobboldalát, sikertelen ellentámadásuk után a jobboldali ágyútelepüket a m-ok elfoglalták. Mehmed maga vezette 40 ezer katonáját rohamra a 30 ezer m. ellen, akik a megfordított ágyúkkal visszaverték a támadást. A szultán az időközben érkezett 6 ezer szpáhival este rohamra indult, mely eredménytelen maradt, de a szultán megsebesült, Hunyadi a maradék tör. hajókat fölgyújtatta. A törökök több tízezer halotton kívül elvesztették egész tüzérségüket. Hunyadi azonban nem üldözte a futó ellenséget, mert nem tudta fölmérni a győzelem nagyságát, v. kevésnek ítélte az üldözéshez a lovasságot. - A ~ rendkívüli siker volt, és 70 é. haladékot adott Mo. számára a törökökkel szemben. A győzelmet követő pestisjárványban VIII. 11: Hunyadi János, majd a Valkó vm. újlaki ktorban X. 23: Kapisztrán János is meghalt. - 1457: a p. az egész egyh-ban elrendelte a ~ emlékezetére →Urunk színeváltozásának ünnepét. B.A.-88.

Horváth M. III:60. - Hadtört. Közlem. 1911. (Balanyi György: Nándorfehérvár ostroma és felmentése 1456-ban) - Elekes Lajos: Hunyadi. Bp., 1952. - Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Uo., 1980. - Mo. hadtört. I:99, 107. - Barta Gábor: Nándorfehérvár 1456. Uo., 1985.